XIII. - Halál

A sötét köpeny redőibe burkolva a Halál komor alakja mementóként szolgál a mindannyiunkra váró elkerülhetetlen átalakulásra. Csontos ujjai közt az élet buja virágát öleli át, mely viszont a tavaszt és az életet hirdeti. A koponyarakás két tornyot alkot, melyek közt a lenyugvó nap meleg aranyfénye szüremlik ki ránk. A bal oldalt egyházi vezetők koponyái, a jobb oldalon világi vezetők, királyok és királynék maradványai üzenik a századokon át, bármily vagyont, hatalmat, befolyást szereztél a materiális síkon, a halálban ezek mind az enyészetté válnak. A Halál jelenléte lapja nem tényleges halált jelent, hanem a dolgok szükséges végét, és az újjászületés, a megújulás természetes körforgását tárja elénk. Arra ösztönöz bennünket, hogy engedjük el a múltat, hogy üdvözöljük a jövőt.

Általános jelentés

Befejezés, átmenet, elkerülhetetlenség
A halál egy jelentős szakasz befejezését szimbolizálja, az elengedés szükségességét hirdeti, ha valami már nem szolgálja a javunkat.

Szerelem

Átalakulás, továbblépés, érzelmi megújulás
A kapcsolatokban az átalakulás idejét hirdeti, egy érzelmi szakasz végét és egy másik kezdetét sugallva.

Karrier

Konklúzió, új lehetőségek, változás
Szakmailag a halál egy állás vagy karrier lezárását jelzi, utat nyitva új lehetőségek előtt.

Fordított halál

Ellenállás a változásnak, személyes átalakulás, hiányos befejezés
Megfordítva figyelmeztet a szükséges változással szembeni ellenállásra, a továbblépésre való képtelenségre és a személyes átalakulás szükségességére.